Pszichiátriai vizsgálat és betegvezetés

Hangulatzavarok
A depresszió tartós lehangoltsággal, érdeklődés- és örömképesség-csökkenéssel, fáradtsággal, alvászavarral, önértékelési problémákkal járhat. A bipoláris zavar esetén a depressziós időszakok mellett fokozott energiaszinttel, ingerlékenységgel vagy túlzott aktivitással jellemezhető fázisok is előfordulhatnak.

Szorongásos zavarok
A szorongás lehet állandó, általános feszültség és aggodalmaskodás (generalizált szorongás), vagy hirtelen fellépő, intenzív rosszullétekben jelentkező pánikbetegség. A kényszerbetegség (OCD) ismétlődő, zavaró gondolatokkal és rituális cselekvésekkel jár. Ide tartoznak a különféle fóbiák is, amelyek meghatározott helyzetektől, tárgyaktól vagy tevékenységektől való túlzott félelemmel járnak.

Élethelyzeti és alkalmazkodási zavarok
Krízishelyzetekben (pl. válás, gyász, munkahelyi változás) gyakori a fokozott szorongás, alvászavar, lehangoltság vagy testi panaszok megjelenése. Az alkalmazkodási zavar rövidebb-hosszabb ideig tartó nehézségeket jelent az új élethelyzethez való alkalmazkodás során.

Étvágy- és viselkedészavarok
Az anorexia nervosa és a bulimia nervosa súlyos, testi következményekkel járó evészavarok, amelyek mögött gyakran mélyebb pszichés okok állnak. Ezek mellett előfordulhat falászavar és egyéb étkezési zavar is, amelyek komoly életminőség-romlást okoznak.

Pszichotikus zavarok
A skizofrénia és rokon kórképei során a valóság érzékelése sérül, téveszmék, hallucinációk, gondolkodásbeli és viselkedésbeli változások jelentkezhetnek. A pszichotikus állapotok pontos diagnózisa és kezelése kiemelten fontos a beteg és környezete életminősége szempontjából.

Egyéb pszichiátriai tünetek
Ide tartoznak az alvászavarok (elalvási és átalvási nehézségek, korai ébredés), dühkitörések, önértékelési problémák, valamint önsértő gondolatok vagy viselkedés, amelyek szintén indokolják a szakemberhez fordulást.

Első találkozás: részletes beszélgetés a panaszokról, élethelyzetről és a korábbi betegségekről.

Kiegészítő módszerek: szükség esetén diagnosztikai kérdőívek, pszichológiai tesztek segítik a pontosabb megértést.

Állapotfelmérés: a tünetek, az élettörténet és a jelenlegi életkörülmények együttes értékelése.

Kezelési terv felállítása: a vizsgálat végén személyre szabott javaslat készül, amely tartalmazhat pszichoterápiát, gyógyszeres kezelést, életmódbeli tanácsokat, vagy ezek kombinációját.

A pszichiátriai vizsgálat tehát nem csupán a diagnózis felállításáról szól: segít megérteni a problémák hátterét, és kijelöli a gyógyuláshoz vezető leghatékonyabb utat.